Jó barátunk a viaszos vászon. Nem azért, mert szép, hanem mert hasznos. Persze van kevésbé ronda, de ha nem lenne előnyös a használata, valószínűleg nem sok esélye lenne a fogyasztási cikkek piacán, lássuk be. Koszolódik, takarítjuk, koszolódik, takarítjuk, és amikor a mintát is letakarítottuk már róla, kezdődhet a hajtóvadászat az újabb kevésbé ronda darabokért. A kék feliratos dán lakberendezési áruházban általában találok olyat, ami félig hunyorogva, félhomályban nem is lenne annyira csúnya, így most is oda mentem. És most megtörtént a csoda! TALÁLTAM SZÉP VIASZOS VÁSZNAT! Majdnem felsikítottam örömömben. 🙂
És ott a másik kitétel: maradjon is az asztalon. Ha a földön köt ki állandóan, akkor nem sokat segít. Ovális asztalra ilyen könnyen megoldható a rögzítése: vágjuk méretre, és varrjunk rá gumit!
Mérjük le az asztalunkat, és az asztallap vastagságát! A vastagságra még kb. 3 cm-t hagyjunk rá, ennél többet felesleges, mert buggyos lesz az eredmény, kevesebbnél pedig lehet, hogy “leugrik” az asztalról. (Vagyis, ha 180 cm hosszú és 3 cm vastag az asztal, akkor 186 cm-rel számoljunk!)
Az 1 cm széles gumi pont elég feszes, hogy az asztalon tartsa az abroszt, de elég laza ahhoz, hogy rá is tudjuk feszíteni. Az abrosz kerületének 60-70%-ával számoljunk a gumi vásárlásakor.
Vagy sima cikkcakkal, vagy kifejezetten gumi varrására kitalált öltéssel varrjuk a kézzel előnyújtott gumit az abrosz szélére! Nem kell feszíteni, mint az őrült, érezni fogjuk, hogy mikor jó!
A felrakáshoz kérjünk segítséget! 😉
Ki gondolta volna, hogy mit ki lehet hozni a viaszos vászonból, ugye?
—
Gyere, nézd meg további otthonos ötletünket:
– Édes kis semmiség: faágból karnisszimbólum
– Kreatív falfestés: Cikkcakk (“chevron”) a falon
– Kreatív kulcsosszekrény: Rendet az előszobába!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: